Magyarország nem jogállam. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 619. § (1) és 650. § (2) a tényállás támadhatóságát korlátozva alaptörvény-ellenesen korlátozza a hatékony jogorvoslathoz való jogot, gyakorta lehetetlenné téve a hatékony jogorvoslatot, a bírók fiktív felülbírálatokkal és felülvizsgálatokkal vezetik félre magukat és a közvéleményt, miszerint minden a legnagyobb rendben van, alaposan ellenőrizve. Pedig dehogy. Az Alkotmánybíróság sem védelmezi megfelelően a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert büdös az alkotmánybíráknak a bizonyítékértékelés. Abban a formában, ahogy "rendes" bíróságaink bírái művelik büdös is. Az Alkotmánybíróság főtitkára, Bitskey Botond szerint a bizonyítékértékelés a "rendes" bíróságok kizárólagos hatásköre. Badarság. Az Alkotmánybíróság határozatainak is tényeken kell alapulniuk, a tények pedig bizonyítékértékelés útján állapíthatóak meg. Bár az Alkotmánybíróság tevékenységében kiemelkedő szerepük van az alkotmányjogi és egyéb jogi tényeknek. Ám tulajdonképpen ezeket is bizonyítékértékelés útján kell bizonyítani, a törvényszöveg alapján. Az Alkotmánybíróság ki is provokálja, hogy a "rendes" bíróság meglehetős rendetlen bizonyítékértékelésébe bonyolódjon az indítványozó, mivel az alkotmányjogi panasz blanketta - jogosan - rákérdez a alapjogi sérelem érdemi szerepére a bíróság döntésében, amire csakis a "rendes" bíróság bizonyértékelésének kritikájával lehet válaszolni