Tisztelt Országgyűlés!
A jogászok többsége a kiválóan működő kontraszelekció eredményeképpen alkalmatlan. Mennél magasabb beosztású, annál bizonyosabban. Nem meglepő tehát Sulyok Tamás köztársasági elnök legfőbb ügyész jelöltjének alkalmatlansága.
Nem jó ajánlólevél Nagy Gábor Bálint jelöltnek, hogy a lúgos orvos ügyben a vádat képviselte. A lúgos orvos üggyel foglalkozó inkompetens jogászok félre lettek vezetve. Az Alkotmánybíróság a lúgos orvos ügyben ahelyett, hogy megsemmisítette volna a megalapozatlan ítéleteket, felülvizsgálatot rendelt el, ami eleve nem lehetett alkalmas arra, hogy a magát következetesen ártatlannak valló indítványozónak hatékony jogorvoslatot szolgáltasson, mivel a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható. Márpedig e tényállás szerint Bene Krisztián lúggal leöntve a sértett nemi szervét súlyos sérüléseket okozott.
A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában hozott ítélet megalapozatlan volt. A felismerésre bemutatás manipulált volt. A gyanúsítottat ábrázoló fényképekkel illusztrált tudósítások jelentek meg a felismerésre bemutatást megelőzően és a felismerésre bemutatást lebonyolító nyomozók gondatlansága következtében Tóth Györgyné felismerő tanú a rendőrség aulájában találkozott a bemutatásra várakozó gyanúsítottal. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában a vád képviseletét ellátó Csiha Gábor alezredes katonai ügyész a sértett megalapozatlan következtetéseire alapozott érvénytelen érveléssel próbálta bizonyítani a vádlott bűnösségét, miszerint csak hárman tudták mindazt a sértettről, amit a sértett szerint támadójának tudnia kellett róla. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezető bírája bevette ezt a maszlagot. A megismételt másodfokú eljárást követően az új Be. hatályba léptével eljárásjogi okból a Kúria már érdemben nem foglalkozhatott a tényállás megalapozottságának kérdésével.
Novák Katalin köztársasági elnököt is ártatlanul hurcolták meg. A Kúriának a kegyelmi botrányt kirobbantó végzésében ismertetett tényállás szerint a kiskorú sértett önként akart visszatérni a gyermekotthonba, s azért vonta vissza vádjait, hogy az intézmény a gyermekvédelmi gyám döntését felülbírálva visszafogadhassa. Az igazgatóság kihasználva az intézményben nevelkedő rokonához való kötődését befolyásolta ugyan a kiskorú sértettet, ez azonban nem nevezhető kényszerítésnek, mert a vádak visszavonásának kényszere a kiskorú számára nem az igazgatóság szándékából, hanem abból a körülményből fakadt hogy vissza akart térni az intézménybe, amelyből vádjainak hitelt adva a gyermekvédelmi gyám kivette.
A jelölt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett jogot, s máig ott tanít. A vallási türelem alapján ugyan nem indokolt megkülönböztetést alkalmazni az egyházi egyetemeken végzett jogászokkal szemben. De félő, hogy az egyházi egyetemeken végzett jogászok a törvényesség rovására is morális értékeket preferálnak. Egyházi egyetemeken oktatnak olyan megkérdőjelezhető szakemberek, mint Ibolya Tibor és Ujvári Ákos.
Tuzson Bence igazságügyminiszter is elég ostoba, hogy a lúgos orvos ügy sértettjével konzultál szakmai kérdésekben. Az áldozatot felesleges meghallgatni az elkövető szabadlábra helyezése előtt, hogy még mindig fél e tőle, hacsak nem maga támogatja a terhelt szabadlábra helyezését, például mert meggyőződött az elkövető őszinte megbánásáról vagy kétsége merült fel bűnösségére vonatkozólag. Mindenkinek joga van megismerni az ügyében tett vallomásokat. Ezért a sértett kívánsága, hogy meghallgatásáról ne tájékoztassák a terheltet sérti a terhelt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmem függelékében részletesen kifejtem álláspontomat a lúgos orvos ügy releváns bírósági határozataira vonatkozólag.
Tisztelettel:
Radnóti László