Valószínűleg Polt Péter is épp úgy megfelne az Alkotmánybíróság elnökeként a Fidesznek, mint annak idején Sulyok Tamás köztársasági elnök. De minek?

A Felvilágosodás mindenre kiterjedő változásokat hozott a gondolkodásban. A jogászok sem maradhattak ki. Felismerték a kényszervallatás értelmetlenségét, hogy bűn az az emberiesség ellen. Blackstone és Benjamin Franklin nagy hatású propagátorai voltak annak az elvnek, hogy ártatlant nem szabad elítélni. Benjamin Franklin megfogalmazásában: "Inkább ússza meg 100 bűnös, mint egy ártatlan szenvedjen."

A Felvilágosodás azonban - különösen a büntetőjog számára korai volt. Nem álltak még rendelkezésre a hatékony nyomozást lehetővé tevő kriminalisztikai eljárások. Ezért a felvilágosodott igazságszolgáltatás elveit részint nem érvényesítették teljeskörűen, részint kiábrándító eredményre vezettek a bűnüldözés hatékonysága tekintetében. A modern kriminalisztikai eljárások bevezetésével - melyek közül az ujjlenyomat alkalmazása az egyik legelső vívmány - a XX. század derekára megvalósultak a hatékony nyomozás feltételei. Ennek ellenére 

Tisztelt Varga Zs. András Elnök Úr!

Magyarország nem jogállam. Nem biztosított a tisztességes bírósági eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülése.  A jogorvoslatot a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban Be.) 615, 619. és 650. szakasza alaptörvény-ellenesen korlátozza.

A lúgos orvos ügyben, Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírájaként súlyos hibát követett el kollégáival együtt, amikor a megalapozatlan ítéletek megsemmisítését mellőzve felülvizsgálatot rendeltek el, noha az indítványozó mindig következetesen ártatlannak vallotta magát - mint alkotmányjogi panaszából is világosan kiderült -, a jogerős ügydöntő határozat által megállapított megalapozatlan tényállás pedig nem bírálható felül felülvizsgálat során, mivel az nem támadható felülvizsgálati indítványban a Be 650. szakaszának (2) bekezdése értelmében. Ezért az Alkotmánybíróság által elrendelt felülvizsgálat puszta kutyakomédia volt. A Kúria öttagú tanácsa nem tehetett egyebet, mint hogy helybenhagyta a jogerős ítéletet, mert ha a terhelt lúggal leöntve a sértettet súlyos sérüléseket okozott, akkor nyilván nem lehet felmenteni, a terhelt lehetséges ártatlansága pedig az eljárás alapvető szabályai értelmében szóba se kerülhetett.

Pedig a Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában a terheltet megalapozatlanul ítélték el, manipulált felismerésre bemutatás alapján. A tanú láthatta a gyanúsított tudósítások illusztrációjaként közzétett fényképét, s a rendőrségen találkozott az őt kísérő ügyvéd társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal. Ezek után nem dönthető el egyértelműen, hogy a tanú valóban azért választotta-e ki a gyanúsítottat, mert őt látta a bűncselekmény napján.

Hivatalbaléptének napja óta próbálom felhívni figyelmét hibájára közérdekű bejelentéseimben. Ön hagyja, hogy hitvány kollégái - mint például Csák Zsolt kollégiumvezető - packázzanak velem. Nem lehet Önnel megértetni hibáját, mert nagyméltóságú füleihez el se ér szavam. Ön egy alkalmatlan idióta. Takarodjon!

Tisztelettel:

Radnóti László

Dear President Siofra O'Leary, Your Honor,

In the interest of our country and the legality of the judiciary, I appeal to you, trusting in your understanding. In particular, sections 615, 619 and 650 of the attached Code of Criminal Procedure restrict the right to legal remedy.

Yours sincerely,

László Radnóti

Dear President Sioffra O'Leary, Your Honor,

Negligent judges of the European Court of Human Rights - Judge Gilberto Felici and Judge Jovan Ilievski - declared inadmissible my regular, well-founded and exceptionally important applications Nos. 1310/24 and 743/25, respectively. Both of my applications were dismissed on the grounds that domestic remedies had not been exhausted, since the applicant failed to raise before competent domestic authorities, either in form or in substance and in accordance with the applicable procedural requirements, the complaints that were made to the Court. It is evidently based on the assumption that I failed to raise properly before the Constitutional Court, acting as a single judge, dismissed my constitutional complaints on this basis. However, the decision of the Constitutional Court, my complaints. Though, the decision of the Constitutional Court was not well-founded.

Due to the dismissal of my well-founded applications, I am now in immediate physical danger. Psychiatrists, collaborating with dishonest prosecutors, have initiated civil non-litigation proceedings to order my compulsory medical treatment. My medical treatment is unjustified, the diagnosis is unfounded because I am mentally healthy. During my pre-trial detention on false charges, I suffered 162 days of compulsory medical treatment, which resulted in a terrible condition and made me lose 50 kg. Unjustified compulsory medical treatment is torture.

The European Court of Human Rights does not always manage to act with the competence expected of it. The application of the dying lawyer Dániel Karsai was heard by the Grand Chamber out of compassion, even though his application should have been rejected, since the EU does not guarantee the right to euthanasia. Meanwhile, applications of extraordinary importance are rejected with transparent pretexts by naive judges of the European Court of Human Rights, blindly trusting in the wisdom of Hungarian constitutional judges. Yet, our Constitutional Court does not intend to protect the right to a fair trial against unfounded verdicts due to erroneous evidence assessment.

The European Court of Human Rights rejected both of my applications because my constitutional complaint was rejected in a single-judge proceeding by our incompetent constitutional judges. In both of my complaints, which had different subjects, I wanted to expose the practices of the prosecution, according to which the prosecutors representing the prosecution in important cases for the prosecution, based on the idea of the Deputy Chief Criminal Prosecutor Tibor Ibolya, reach unfounded verdicts based on invalid proof of the defendant's guilt with the cooperation of stupid judges, who are protected by the court leaders when necessary.

Act XC of 2017 on Code of Criminal Procedure, with its provisions that prohibit the attack on the facts, restricts effective legal remedies in violation of the Fundamental Law, and promotes the entry into force and concealment of unfounded judgments. In a motion for review, the facts established by a final and binding decision cannot be challenged at all, which is why the review by the Curia is often a meaningless cynical comedy: The accused is guilty because he committed the crime as charged according to the facts established by the final verdict. The facts established by the final verdict cannot be challenged in a motion for review.

I had hoped that the European Court of Human Rights would protect human rights. I was disappointed. The European Court of Human Rights is making intolerable compromises with the judiciary of countries that have no record of the rule of law, unworthy of the legacy of the Enlightenment. Please respond publicly as soon as possible!

Yours sincerely,

László Radnóti

Üldözött, rágalmazók és törvénytelen igazságszolgáltatásunk áldozata vagyok. Az áldozatok mellé általában felsorakozik a média, s médiabíráskodással, a közvélemény nyomása és egy ügyes ügyvéd segítségével, s elnyerve ügyészek és bírók együttérző részrehajlását elérhetik, hogy akár megalapozatlan ítéletek révén is igazságot szolgáltassanak nekik. Erre én nem számíthatok. Annyi előnyöm azonban - sok nevezetes ügy áldozatával szemben - van, hogy én bizonyítom is igazamat.

Céljaim:

1. A hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő törvénymódodítás elérése, mivel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény azt jelenleg meghiúsítja a támadott bírósági határozat által megállapított tényállás támadhatóságát korlátozva másodfellebbezésben a 619. szakasz (1) bekezdése, illetve felülvizsgálati indítványban a 650. szakasz (2) bekezdése értelmében,
2. Az in dubio pro reo elvnek megfelelő bizonyítási standardot megfogalmazó irányelv rögzítése (példának okáért jogegységi döntésben),
3. Az Alkotmánybíróság teljeskörűen védelmezze a tisztes bírósági eljáráshoz való jogot, vizsgálja felül bizonyítékértékelésre vonatkozó elveit!
4. Igazságszolgáltatásunk alkalmatlan vezetőinek, nevezetesen a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla elnökeinek, büntetőkollégium vezetőinek, az Alkotmánybíróság főtitkárának és három bírájának, valamint a legfőbb ügyész buntetőjogi helyettesének, ráadásképp Csiha alezredes katonai ügyész, Magócsi István bíró és Kónya István nyugalmazott elnökhelyettes megbuktatása, Ezek folyományaként Polt Péternek is ajánlom a lemondást, bár személyes hibáival nem foglalkoztam. Azonban alkalmatlan kollégáit nagyra becsüli és közérdekü bejelentéseimben leleplezett hibáik ellenére ragaszkodik hozzájuk.

Céljaimat az ügyeszség és a bíróság vezetőihez intézett közérdekű bejelentésekkel kívántam eleinte elérni. Korábban egyes vezetők megbuktatása még nem szerepelt céljaim között. Érveimet megfontolás nélkül, arra hivatkozva utasították el, hogy nekem bizonyos ítéletek nem tetszenek, ám azok jogerősek és semmi kózöm hozzájuk, holott kezdeti ügyetlenkedésem után már csak céljaim indokoltságának példákkal való alátámasztásaként hivatkoztam megalapozatlan ítéletekre. Látva igazságszolgáltatásunk vezetőinek tárgyalóképtelenségét, s tudomásulvéve a médiabíráskodásban érdekelt, részrehajló média teljes közömbösségét véleményem iránt, nézeteim közösségi hálón való terjesztéséhez, nézeteimmel összefüggő kis tárgyi súlyú cselekmények révén bírósági ügyek provokálásához láttam. Némelyiket sikeresen felfújták rágalmazóim. Csiha Gábor alezredes rágalmai alapján terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt ellenem folyt büntetőügyben elmebetegnek bélyegeztek és érvénytelen karakterbizonyítás alapján jogerősen elítéltek. Az Emberi Jogok Erópai Bírósága megalapozott kérelmemet egyesbíróként eljárva visszautasította, mivel az Alkotmánybíróság előzőleg így járt el alkotmányjogi panaszomat illetően, mindeközben Karsai Dániel kérelmét az EJEB Nagy Kamarája tárgyalta, holott nem is volt befogadható: Mivel az EU nem ismeri el általánosan az eutanáziához való jogot, nem volt helye a dpeciális esetére vonatkozó kérelemnek sem, s egyesbírói eljárásban kellett volna elutasítani. Azonban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit is érzelmeik befolyásolják, avagy a média alapján vélelmezett közvélemény. Védekezésem ezen alapszik. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett két kérelmem és elnökének írt levelem érvelése fejti ki és támasztja alá itt csupán érintőlegesen vázolt nézeteimet.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt ELnök Úr!

Darák Péter, az előző főbíró azon élcelődött egy előadásában, hogy az emberek azt várják a bíróságtól, hogy igazságot szolgáltasson nekik, az pedig csak jogot szolgáltat. Ez körmönfont megfogalmazása, annak az egyszerű ténynek, hogy a bíróság csak törvényes keretek közt szolgáltathatna igazságot, s ezzel sokan elégedetlenek. Előszöris pedig a média szomjúhozza az igazsábíróságtól.got, és mindjárt meg is mondják, hogy mit várnak a

Dear President Siofra O'Leary, Your Honor,

I am politically persecuted. I came into conflict with the Prosecution Service of Hungary, while debunking our degenerated justice system. Human rights belong to the most valuable achievements of the Enlightenment. Therefore, the European Court of Human Rights is the depositary of the ideas of the Enlightenment. The Enlightenment affected all areas of human rights. These achievements of the Enlightenment have not become obsolete, but developed. The prohibition of torture is also relevant these days. The issues I would like to deal with more thoroughly is the standard of proof beyond a reasonable doubt and the right to an effective remedy in criminal proceedings.  In this regard, the views of Blackstone and Benjamin Franklin are the guiding principles. "That it is better 100 guilty Persons should escape than that one innocent Person should suffer is a Maxim that has been long and generally approved." - as said Benjamin Franklin in 1785. Although the correct choice of probability values that regulate the reliability of statistical inference in forensic expert opinions is an important problem, the Blackstone ratio is of rather symbolic significance: it expresses in a dramatic way the importance of not convicting the innocent in the framework of justice under the rule of law. This can be guaranteed by fair trial, by the standard of proof beyond a reasonable doubt and by the right to an effective remedy.

Hungarian politicians – especially as far as the right-wing conservative government is concerned – have regrettably moved away from the ideals of the Enlightenment, even though the current Prime Minister Viktor Orbán once acted bravely in the defence of human rights. In scandalous criminal cases, MeToo and other non-governmental organizations as well as the media around the world take a demanding stance against the justice system. This is not a Hungarian characteristic. However, instead of trying to preserve its independence, our judiciary tries to serve the social demands that appear in this form. According to the concept of Tibor Ibolya, Deputy Chief Prosecutor of Criminal Law, our justice system satisfies these demands with unfounded verdicts. According to Deputy Chief Criminal Prosecutor Tibor Ibolya, it is not absolutely necessary to prove the guilt of the accused by deductive reasoning forming a closed logical chain, if the prosecution is in difficulty to do so. In order to avoide the remedy of the unfounded judgements serving the purposes of the prosecution, the Act XC of 2017 on the Code of Criminal Procedure (hereinafter: Criminal Procedure Code) strongly limits the right to legal remedies (e.g. section 615, section 619 (1) and section 650 (2) of the Criminal Procedure Code).

The chief deputy prosecutor's uncritical idea is fundamentally contrary to the right to a fair trial under Article 6 of the Convention with regard to the presumption of innocence under point 2, the Criminal Procedure Code severely limits the right to an effective remedy under Article 13 of the Convention.

Such unfounded judgements are very successful in the media. The so-called lye doctor case is the favorite of domestic media, in which hospital director pediatrician Krisztián Bene – having difficulty in processing the breakup with Erika Renner – was accused of inflicting grievous bodily harm by pouring lye on the genitals of his ex-girlfriend. I have listened the series of hearings of the repeated appellate procedure of the lye doctor case. I found that the accused was wrongfully convicted. The victim did not recognise the masked attacker. The accused was suspicious, but his guilt could not be proven, so his innocence was not ruled out at all and he should have been acquitted. As a mathematician, I can usually decide without any doubt whether a proof is valid or not, even in criminal cases. The accused tried to seek legal remedies in vain. The Constitutional Court ordered a review in vain.  According to section 650 (2) “Facts established in a final and binding conclusive decision may not be challenged in a motion for review.”. Therefore, the review was based on the conclusion that if the accused poured lye on the victim's genitals according to the "unchallengeable" facts, then he is obviously guilty.

The manipulative victim did not allow her injuries to be examined by forensic experts. The experts had to examine her injuries based on a series of photos. However, she agreed to make the photo series public in order to influence public opinion. The victim is really the victim of a truly heinous crime. The compassion awakened in the judges may also have contributed to the unfounded verdicts. The European Court of Human Rights has also made mistakes on an emotional basis. Dániel Karsai's application No. 32312/23 should have been rejected because the EU does not currently recognize the right to euthanasia. There is a solution, but it cannot be claimed before the European Court of Human Rights that Dániel Karsai missed this opportunity, because he was unable to travel on his own already. Out of pity, the European Court of Human Rights took Dániel Karsai's request to the Grand Chamber. This was a small mistake, there was no unfounded judgement, but the Court wasted its precious time on an inadmissible application.

I sent an email to the military prosecutor, Lt. Col. Gábor Sándor Csiha, who represented the prosecution at the repeated second-degree trial of the lye doctor case, in which I drew his attention to the fact that based on the knowledge attributed by the victim to his attacker, the circle of possible perpetrators cannot be narrowed, because that information can be passed on without limit, and the result of the police lineup was good for nothing, considering that the photograph of the suspect was made public before the police lineup, and the eyewitness unfortunately met the suspect awaiting for the police lineup at the police station.

It was impossible to get along with the prosecutor, and in my indignation, I insulted him harshly in emails. I rudely "threatened" that I would kick his ass if he didn't answer. But he did not object to this at the time. The aggrieved prosecutor defamed me. In order to convince him, I also called him on the phone, and he claimed that during the phone conversation I threatened him, saying "Get ready, because I kill you!". This is not true. I did not threaten at all during the phone conversation. Unfortunately, our phone conversation was not recorded.

At the suggestion of the prosecutor, the forensic psychiatric experts collaborating with the prosecutor's office misdiagnosed me as schizophrenic assessing my views on unfounded judgements as delusion. However, psychiatrists are not competent in other fields of criminalistics. I was unjustly convicted. I appealed in vain. The sentence was somewhat mitigated by the Capital Region Court of Appeal, but it refrained from examining the obviously unfounded facts that I attacked. The Constitutional Court, acting as a single judge, rejected my well-founded constitutional complaint without substantial justification, in order to cover up the errors of the system. Judge Gilberto Felici wrongfully declared my application inadmissible, presumably under the influence of Hungarian lawyers, on the basis that the Constitutional Court also rejected it. According to Judge Gilberto Felici, I failed to rise before competent domestic authorities, either in form or in substance and in accordance with the applicable procedural requirements, the complaints that were made to the Court. This is not true, but the judges of the Hungarian Republic are incompetent, even most of the judges of the Constitutional Court.

Thanks to Judge Gilberto Felici, my rights were further violated. I was placed under guardianship. The basis of the expert opinion establishing the guardianship is the unfounded diagnosis suggested by the slanderous prosecutor. I submitted a constitutional complaint against the unfounded verdicts in the lawsuit putting me under guardianship, showing that the expert opinion of a forensic psychiatrist prepared before the final verdict in a criminal case usually violates the right to a fair trial. As usual, the Constitutional Court, acting as a single judge, rejected my motion. Now I am going to submit an application to the European Court of Human Rights. I will post my application within two weeks. You are kindly requested to prevent my application no. 1310/24, wrongfully declared inadmissible, from being discarded. My soon-to-be-received application should be judged together with my previous application no. 1310/24.

Yours sincerely,

                                       László Radnóti

Attachments:

A/1. Decision of the ECHR
A/2. Act XC of 2017 on the Code of Criminal Procedure – https://thb.kormany.hu/legislation
A/3. Photo of Krisztián Bene and Erika Renner published in Magyar Report before the police lineup – https://www.pestiriport.info/WebArticleShow.aspx?AN=beneszabad&MN=Kereses&LN=Hungarian
A/4. Police lineup photo

A/5. Photo series showing the injuries of Erika Renner –
https://felho.cafe/18-dokmentumok-a-lug-hoz/

TIsztelt Bíróság!

Igazságszolgáltatásunk alapvető problémájára világít rá a Hableány ügyben hozott ítélet hatályon kívül helyezése. A helyes megközelítés szerint az ítélet megalapozottsága lenne a kulcskérdés a bíró munkája illetve az ítélet megítélésében. Ezzel szemben igazságszolgáltatásunkban az ítélet megalapozottságával és a hatékony jogorvoslattal keveset törődnek. A jogerős ügydöntő ítélet által megállapított tényállás megalapozottsága nem is támadható felülvizsgálati indítványban, ellenben egy  Majláth György országbíróig visszavezethető ósdi tradíció lényegében azt az elvárást támasztja a bíró viselkedésével szemben, hogy a tárgyaláson az ítélethirdetést megelőzően ne nyilvánítson olyan véleményt, amely valamely félnek kedvez. Ennek következtében a bírók nem mernek állást foglalni egyes bizonyítékértékelési kérdésekben az ítélethirdetést megelőzően, sőt, úgy tűnik szabállyá tették, hogy a bizonyítékértékeléssel csak a bizonyítási eljárás lezárulta és a perbeszédek elhangzása után, az ítélethirdetést megelőző döntéshozatal során foglalkozhat a bíróság. Így a bírók kommunikációja gyakorlag azon a fikción alapul, hogy a perben szereplő felek képviselői, büntetőügyben tehát a váda képviseletét ellátó ügyész és a védők pontosan tudnak fogalmazni, és a bírók minden érthető állítást helyesen értenek, s nem szükséges a bíró értelmezését ellenőrizni. Ez megszámlálhatatlan félreértés forrása, amit a bíróság adott eljárásában már nem tud kijavítani, mert csak az ítélethoirdetéssel, vagy az írásba foglalt ítéletből derülhet ki a félreértés.

Ilyen félreértés volt a lúgos orvos ügy megismételt másodfokú eljárásában, amikor a védő a felismerésre bemutatás eredményének kirekesztését kérte a bizonyítékok közül, törvénysértésre hivatkozva. A bíró többé-kevésbé helyesen állapította meg, hogy nem történt törvénysértés a felismerésre bemutatás során, mert a felismerésre bemutatás nagyon lazán lett szabályozva. Azonban, ha az elnök még végleges döntése előtt közli, hogy nem történt törvénysértés a felismerésre bemutatás során, akkor a védő korrigálhatta volna hibáját, miszerint a törvényesen lefolytatott felismerésre bemutatás eredményéből nem lehet arra következtetni, hogy a tanúnak azért sikerült kiválasztania a gyanúsítottat, mert őt látta a bűncselekmény napján a tetthelyhez vezető lépcsőházban, mivel a sikeres kiválasztást eredményezhette, hogy a felismerő tanú - állításával ellentétben - mégis látta a felismerésre bemutatást megelőzően a bűncselekményről szóló tudósítások illusztrációjaként a gyanúsítottról közzétett fényképek némelyikét, és a tanúnak a bemutatásra várakozó gyanúsítottal a rendőrségen történt - úgymond véletlen - találkozása is hozzájárulhatott a kiválasztás sikeréhez.

A Bírók Etikai Kódexe a függetlenség és a pártatlanság követelményét teljesen egyformán kezeli.

I.
Függetlenség

1. A bírónak tisztsége gyakorlása során tartózkodnia kell minden olyan megnyilvánulástól, amely kétséget kelthet a bírói függetlenség érvényesülését illetően.
2. A bírónak az alkotmányos értéket jelentő bírói függetlenség iránti közbizalom megóvása érdekében különösen kerülnie kell az olyan helyzetbe kerülését, amely döntésének a törvényhozó vagy végrehajtó hatalomhoz, illetőleg politikai tevékenységet (is) folytató szervezethez fűződő kapcsolata általi befolyásolásának látszatát keltheti.

II.
Pártatlanság

3. A bíró tisztségének gyakorlása során nem tanúsíthat olyan magatartást, amely azt a látszatot keltheti, hogy döntését nem pártatlanul, illetve elfogulatlanul hozta meg.
4. A bírónak tisztsége gyakorlása során minden olyan megnyilvánulástól tartózkodnia kell, amely az eljárás bármely résztvevőjével szembeni előítélet-, illetve az egyenlő bánásmód megsértésének látszatát keltheti.

Mindkét cím alatt azt a sémát követi az Etikai Kódex, hogy a bírót a helytelen magatartás kerülésére kötelezi, majd a helytelen magatartásra utaló tipikus megnyilvánulásoktól való tartóüzkodásra inti a bírót. A függetlenség esetében ez nyilvánvalóan tökéletesen ésszerű, a pártatlanságra vonatkozó követelmény analóg módon lett megfogalmazva, mégsem jó. A függetlenség és a pártatlanság valójában nagyon különböző fogalom. A befolyásolás látszatának elkerülése végtelenül egyszerű. Példának okáért Fasiszta bírókkal előfordult, hogy hangot adtak pártszimpátiájuknak. De az ilyesmi szélsőségesen durva. Azonban a per szereplői a bíró bármely számukra kedvezőtlen megnyilvánulásában pártosságot fedezhetnek fel, kivéve, ha a bíró kedvezőtlen állítása cáfolhatatlan. Pedig fontos lenne, hogy a bíró magyarázatot kérhessen, ha valamely érvelést hibásnak értékel. Azonban, ha a kérdezett nem tud válaszolni, akkor - legjobb védekezés a támadás -. a bíró pártosságára hivatkozhat. Ezért a bírók kommunikációja igen beszűkült. A bonyolultabb félreértések tisztázására így nincs esély.

A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye semmi konkrétumot nem tartalmaz:

Új elsőfokú büntetőeljárás lesz a Hableány-baleset ügyében

2025.01.15. - 12:48

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a dunai hajókatasztrófa miatt indult büntetőeljárásban. A terhelt bűnügyi felügyeletét a törvényszék továbbra is fenntartotta a megismételt eljárásra utasított bíróságnak a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, vagy – fellebbezés esetén – az ítélőtáblának a bűnügyi felügyelet tárgyában hozott döntéséig. A bűnügyi felügyelet magatartási szabályait továbbra is a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.

A Fővárosi Törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy a kerületi bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályszegést követett el: az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, ugyanis a büntetőeljárási törvény rögzíti, hogy egy ügyben bíróként nem járhat el például olyan személy, akitől az adott ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Egy ügy tárgyilagos megítélését garantáló magatartás hiánya – köznyelven: az elfogultság – egyrészt megmutatkozhat a bizonyítási eljárás során az eljárási cselekményekben, a bizonyítás mikéntjéhez és a tények alapjául szolgáló bizonyítékok bírói mérlegeléséhez kapcsolódóan, másrészt megjelenhet az ügyben született ítélet indokolásában, érvelésében is.

 

Tóth M. Gábor védő, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint:

A tárgyalás vezetése, valamint a bizonyítás felvétele során történt bírói megnyilatkozások a pártatlanság, a tárgyilagos megítélés követelményét megsértették, és ezáltal azok befolyásolták – a másodfokú bíróság szerint is – az elsőfokú eljárást, és az az ügydöntő határozat érvényességére kiható, mintegy előrehozott bizonyítékértékelést eredményezett.

Formálisan igaza lehetett Tóth M. Gábornak, mert Az előrehozott bizonyítékértékelés mindenkinek csak jó lehet. Igazságszolgáltatásunk rákfenéje, hogy a bírók viselkedésével szemben támasztott