Mérő Vera Lúg című művének bővített harmadik kiadása helyreigazítást tesz szükségessé, mivel személyemre vonatkozólag néhány igen sérelmes valótlan állítást tartalmaz, s alaptalanul tüntet fel rossz színben. A rólam szóló rész alapján kétséget kizáróan azonosítható vagyok teljes nevem és matematikus végzettségem alapján. Az alábbi közös közlemény közzétételét indítványoztam a kiadónak.

Helyreigazítás Mérő Vera Lúg című könyvéhez

Radnóti László (továbbiakban: Sértett) és a Felhő Café Könyvek Kft. (továbbiakban: Kiadó) között született megegyezés alapján a Kiadó az alábbiakban Sértett álláspontja szerinti helyreigazítást közöl. Sértett hozzájárult, hogy a Kiadó saját véleményét is kifejtse a helyreigazításhoz csatlakozva, A kiadó különvéleménye cím alatt. A közlésre szánt szöveg végső formáját mindkét fél jóváhagyta.

Sértett az alábbiakban fejti ki álláspontját a lúgos orvos ügyről és cáfolja a Lúg című könyvben közzé tett valótlan állításokat.

»Renner Erika horrorpornója« cím alatt ír rólam a szerző. Renner – aki bírói felszólítására nem volt hajlandó orvosszakértő előtt megjelenni sebei vizsgálata céljából – taktikai megfontolásból hozzájárult az intim testfelületén található sebeit bemutató fotósorozat közzétételéhez. Az igazságügyi orvosszakértői vélemények is ilyen fotók alapján készültek. Amennyiben nem szakértő nézi az efféle képeket, akkor horrorpornó. Ez a precíz kifejezés. Ezért neveztem így. Jelenleg is megtalálható a sorozat az Interneten Mérő Vera Lúg című könyvének elektronikus mellékleteként. Aki nagykorúnak vallja magát, megnézheti. Az ilyesmit Renner Erika „érdekében” vagy éppenséggel őt kritizálva megosztani ízléstelen. Miután Mérő Vera nyilvánosságra hozta a fényképeket, félretéve skrupulusaimat pedagógiai céllal magam is megosztottam.

Mérő Vera otromba csúsztatással kezdi a rólam szóló részt. Formabontó stílusa nem könnyíti meg, hogy megtippeljem, milyen szintű egységet képez a szerénységemnek szentelt három oldal: fejezet, alfejezet vagy mi a szösz. Persze, ha úgy ír rólam, hogy szóba se áll velem, és nem olvassa el amit neki írok – édesapja még tökéletesebben csinálja, olvasatlanul továbbítja hozzá (Mérő Lászlóhoz) intézett leveleimet Verának (Celeb-professzor apukájáról is megvan a véleményem.) –, akkor nem csoda, hogy tévedésbe esik. De tévedései cseppet sem jóindulatúak és rendkívül sérelmesek számomra:

„2021-re Erikát a másodfok óta válogatott módokon gyalázkodó, Bene ártatlanságában megingathatatlanul hívő Radnóti László aktivitása tetőfokára hágott.”

Nem a válogatott gyalázkodással van probléma itt, mert ha az embert nem akarják megérteni, akkor ne csodálkozzanak, ha alkalomadtán indulatos lesz. Renner Erika, annak ellenére, hogy borzalmas gaztett áldozata, kiérdemelte a válogatott gyalázkodást. Néha valóban nem válogattam meg szavaimat, de csak ritkán fakadtam ki alpári durvaságban, azonban az nyilván emlékezetes neki, s amit higgadtan és megalapozottan állítok, az még rosszabb. Az viszont csúsztatás, hogy Bene ártatlanságában megingathatatlanul hinnék. A csúsztatás nem hazugság, ezért nem annyira cáfolom, mint inkább pontosítom. De a pontosítás lényeges: Megingathatatlanul hiszek Bene Krisztián ártatlanságának lehetőségében, mert kétséget kizáróan bizonyítottam, hogy bűnösségét nem sikerült bizonyítani. Természetesen tudatában vagyok, hogy annak ellenére, hogy nem sikerült bűnösségét bizonyítani, elkövethette a terhére értékelt bűncselekményt, hiszen alibije megdőlt, míg valóban van néhány bűnösségére utaló körülmény és bizonyíték. Ám a bizonyítékok nem elégségesek. A felismerésre bemutatás pedig manipulált volt. A megismételt másodfok eljárás során elfogadott bizonyítás pedig érvénytelen. Ezen a ponton dióhéjban ki kell fejtenem álláspontomat a lúgos orvos ügyre vonatkozólag. Nem vagyok jogász, de mondanivalóm nagyobb részt nem is jogi, hanem kriminalisztikai, s büntetőjogi állításaimat is alaposan ellenőriztem.

Gál András ügyvéd médiabíráskodással csikart ki megalapozatlan ítéleteket botrányos bűnügyekben Mérő Vera támogatásával. A kriminalisztikai szempontból is érdekes borzalmas bűncselekmény iránti érdeklődésemet kielégítendő regisztráltam a lúgos orvos ügy megismételt másodfokú eljárására, és a védőbeszéd kivételével végighallgattam a tárgyalásait. Az általam vizsgált ügyekben releváns ítéleteket a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből töltöttem le.

Többek között a lúgos orvos ügyben hozott ítéletek megalapozatlanságát állapítottam meg. Ez nem tetszik a jogászoknak, s láthatólag Mérő Verának és pártfogoltjának, Renner Erikának sem. A kifogásolt határozatok persze jogerősek. A lúgos orvos ügy és a bicskei pedofil ügyhöz kapcsolódó kényszerítési ügy felülvizsgálatát a Kúria öttagú tanácsa végezte. A jogerős ítéletek mégis megalapozatlanok. Ez úgy lehetséges, hogy hazánkban nem garantált a hatékony jogorvoslat. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) inkább azt garantálja, hogy akit egyszer elítéltek, ne részesülhessen hatékony jogorvoslatban. A felülvizsgálat példának okáért általában azért hiábavaló, mert a Be. 650. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ha tehát valakit megalapozatlan tényállás alapján egyebekben szabályosan ítéltek el, akkor felülvizsgálattal hiába is próbálkozik. A Be. 615. § értelmében pedig másodfellebbezésre is kizárólag a másodfokú bíróság ellentétes döntésével szemben van lehetőség.

A lúgos orvos ügyben a vádlott bűnösségének bizonyítása azon alapult, hogy állítólag csak hárman lehettek mindazon Renner Erikára vonatkozó ismeret a birtokában, amit Renner Erika támadójának tulajdonított, s közülük a támadó szeme színe alapján csakis Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt. Ez érvénytelen érvelés. Amit három ember tud, arról más is tudomást szerezhet tőlük. Az érvelés nyilvánvalóan Renner Erikától származik, minden bizonnyal jogi képviselői segítettek kitalálni, és elhitetni Renner Erikával és az ügyészekkel, hogy ez bizonyítás.

A felismerésre bemutatás eredménye jóformán önmagában is bizonyította volna a vádlott bűnösségét, ha bizonyítóerőt tulajdoníthatnánk neki, miszerint a felismerő tanú valóban Bene Krisztiánt látta a bűncselekmény napján a tetthelyhez vezető lépcsőházban. Azonban a felismerésre bemutatás manipulált volt. A felismerésre bemutatást megelőzően a gyanúsított jól felismerhető képével illusztrált tudósítások jelentek meg a bűncselekményről. A felismerő tanú azonban tagadja, hogy látta volna a gyanúsított fényképét. Ám erre is vonatkozik a negatio nulla probatio elve. A tagadás nem bizonyíték. Az viszont tény, hogy a tanú is láthatta a gyanúsított képét, hiszen azt bárki láthatta. A rendőrségen a tanú összetalálkozott az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal. A tanúnak persze erre is volt magyarázata: A találkozásnak véletlennek kellett lennie, mert a nyomozók előre figyelmeztették egy ilyen találkozás nem kívánatos voltára. Azonban nem az a kérdés, hogy szándékos volt-e a találkozás, hanem az, hogy milyen szerepet játszott a gyanúsított sikeres kiválasztásában a felismerésre bemutatáskor. A felismerő tanú azt állította, hogy már a rendőrség aulájában történt találkozáskor felismerte a gyanúsítottat, mint azt a férfit, akit a bűncselekmény napján látott. Ennek azonban semmi jelét nem adta, csak a „sikeres” felismerésre bemutatást követő kihallgatásakor tett említést a találkozásról, akkor azonban már a felismerésre bemutatás alapján sejthette, hogy a gyanúsítottal találkozott.

Megkíséreltem megértetni Renner Erikával is, hogy félrevezette a hatóságokat, de természetesen ugyanúgy nem értette, mint az ügyész, mivel nem érdekük érteni.

Nem kizárólag Renner Erika és Gál András hibásak a törvénytelenségekben. Az inkompetens Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes ásta alá igazságszolgáltatásunk törvényességét, még főügyészként a Biszku ügyben hozott hatályon kívül helyező végzésre reflektáló cikkében fejtegetve, hogy nem szükséges a vádlott bűnösségét zárt logikai láncot alkotó érveléssel bizonyítani, ha ez nehézségbe ütközik. Az ügyészség koncepciós pereket folytat, abban az értelemben, hogy koncepciója szerint a vádlottat el kell ítélni, és e célból kreálnak érvénytelen bizonyítást bűnösségére, a bírók pedig együttműködnek az ügyészséggel, ami a bíró pártatlansága és függetlensége tekintetében sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.

A darnózseli ügyben csak az a hiba, hogy nem sikerült bizonyítani az idegenkezűséget a fellelt maradványok alapján. Ha valóban emberölés áldozata lett az asszony, azt minden bizonnyal a férje követte el. Mivel ésszerű kétség merül fel a tekintetben, hogy az asszony csakugyan emberölés áldozata-e, a vádlottat fel kellett volna menteni.

Gál András a bicskei pedofil ügyben is megalapozatlan ítéleteket csikarhatott ki. Utóbbi alapügyre vonatkozó ítéletek ugyan nem hozzáférhetőek, de a Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmezési botrányt kiváltó kényszerítési ügyben megalapozatlan ítéletet hoztak, mert a kiskorú sértett nem kényszer hatása alatt vonta vissza vádjait, hanem azért, hogy a gyermekotthon a gyermekvédelmi gyám döntését felülbírálva visszafogadhassa. Az alapügyben ügydöntő ítéletet hozó tanács bírái az ítéletükkel elégedetlen Gál András szerint teljesen alkalmatlanok, ami megalapozhatná ítéletük megkérdőjelezését, ha hitelt érdemelne Gál András véleménye.

Mérő Vera Lúg című könyvében valótlan állításokat tett rólam. A szerző nem érzékeny az ellentmondásokra. Egy fejezeten, egyetlen oldalon belül is ellentmondó állításokat fogalmaz meg:

„Aztán Radnóti elkövette azt a hibát, hogy telefonon életveszélyesen megfenyegette dr. Csiha Gábor ügyészt, hogy elvágja a torkát.” (Lúg, 321. oldal lap alja)

Majd Renner Erika Csiha rágalmainak súlyát bagatellizálva a Gál András hamis vádja, illetve Renner feljelentése alapján ellenem folyt büntetőeljárások megszüntetését így panaszolja:

„2022. december 22-én kaptam meg ennek a bűncselekménynek – szinte mondhatom, hogy menetrend szerinti – ügyészségi megszüntető határozatát.

Az indokolás szerint »nevezett kóros állapotban követte el a cselekményt, mely kizárta azt, hogy cselekménye következményeit felismerje, ill. a felismerésnek megfelelően cselekedjen (paranoid pszichotikus állapotban)«.

Előtte néhány nappal, 2022. december 13-án jelent meg a sajtóban, hogy Radnótit az ügyész egyszeri, telefonon, telefonon történt felhívása, valamint néhány neki küldött e-mail miatt viszont elítélték.” (Lúg, 322. oldal 2-4. bekezdés)

Nem tudhatom, hogy Renner mit mondott Mérőnek, de őt egyáltalán nem fenyegettem, a rágalmazó ügyészt is csak tréfásan, e-mailben, ezért nem is arra alapozták a vádat, hanem inkább a Csiha Gábor által kitalált életveszélyes fenyegetésre. Renner Erika persze fenyegetésnek értékelheti állításomat, miszerint Bene Krisztián rehabilitálni kell, s a bíróság félrevezetésével kicsalt kártérítést vissza kell fizetni.

Renner ráhibázott, hogy a meghurcolásomban az ügyészséggel együttműködő elmeorvos-szakértők valóban sarlatánok:

„Azon az egy napon, amikor az ügyésznek telefonált, épp teljesen jól volt, nem volt kóros elmeállapotban. Micsoda pech! És ezt a szakértők visszamenőleg meg tudták állapítani! Akkor megértettem (ha még nem tett volna eleget a azért rendszer, hogy megértsem), hogy a nem hivatalos személyek (mint például én) élete, biztonsága egyáltalán nem ér annyit (ha egyáltalán ér valamit), mint a hivatalos személy élete.

Egyszer ezt már átéltem, azóta úgy nevezem, hogy a beosztáshoz, hivatáshoz mért »jogszolgáltatás«.

Renner Erikának nem igazságszolgáltatásunk hibájából, hanem azért volt nehéz és hosszadalmas kiharcolnia igazát, mert nem volt igaza. Ő áldozat, ez tény. Ő azt hiszi – talán nem is teljesen alaptalanul – , hogy Bene Krisztián követte el ellene a bűncselekményt, de ezt nem sikerült bizonyítani, a Renner következtetéseire alapozott bizonyítás érvénytelen, a felismerésre bemutatás manipulált volt. Ráhibázott erika, hogy igazságszolgáltatásunk részrehajló az ügyészek javára, de a világon mindenütt tradicionálisan, és mellesleg indokoltan kiemelt törvényes védelmet élveznek a fokozott kockázatnak kitett hivatalos személyek.

Ami a téves diagnózist illeti, az alapvető hiba abban a joggyakorlatban rejlik, hogy az elmeorvos-szakértői véleményt a tárgyalás előtt kell elkészítenie a szakértőnek, amikor még eldöntetlen, hogy történt-e bűncselekmény, s milyen tények értékelhetőek a terhelt terhére. Ez pedig a terhelt mentális állapota szempontjából abszolút releváns lehet. A szakértőnek igen gyakran azt kellene megállapítania, hogy a terhelt mentális állapota attól is függ, hogy elkövette-e a bűncselekményt, ezért nem alakítható ki végleges szakvélemény. Attól tartok, hogy ilyen korrekt szakértői véleményre nem volt példa. Ha egy szakértő venné a bátorságot, egy ilyen kompetens véleményhez, az ügyészség inkompetensnek tartaná.

Végül a teljesség igénye nélkül a jelentősebb valótlan állításokat cáfolom, de a könyvből csak a rólam szóló részt olvastam el tüzetesebben.

1. Bene Krisztián és a darnózseli hentes ártatlanságában nem, csupán ártatlanságuk lehetőségében hiszek megingathatatlanul, mivel bűnösségükre nem adtak érvényes bizonyítást, s ezért fel kellett volna menteni, és ártatlannak kell tekinteni őket.

2. Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész rágalmai alapján terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt folyt ellenem büntetőeljárás. Mérő Vera hitelt ad Csiha Gábor rágalmainak. Elismerem, hogy felhívtam Csiha Gábort hivatali vezetékes telefonján, hogy felhívjam az ügyész figyelmét a vádlott bűnösségének bizonyításaként a lúgos orvos ügy megismételt másodfokú eljárásának tárgyalásán előadott érvelés érvénytelen voltára. Azonban nem igaz, hogy kényszeríteni akartam volna az ügyészt, s e célból megfenyegettem volna telefonbeszélgetésük során. A telefonbeszélgetést elmulasztották rögzíteni. Így nem dönthető el, mi az igazság. Ennek ellenére jogerősen elítéltek. Ártatlannak vallom magam.

3. Még a rágalmazó Csiha Gábor sem állította, hogy kilátásba helyeztem volna, hogy elvágom a torkát, hamis vádja szerint „Készüljön fel, mert kinyírom!” fordulattal fenyegettem meg.

4. Bene Bélával nem „dolgoztam össze”. Amikor még nem tették közzé a lúgos orvos ügyben hozott ítéleteket kérésemre Bene Béla megküldte a határozatok másolatát. Kész lettem volna segítséget nyújtani a megalapozatlanul elítélt Bene Krisztián rehabilitálása ügyében, de Bene Béla inkább kétes alakok iránt táplált bizalmat, Véleményem nem érdekelte, talán éppen azért, mert nem hallgattam el, hogy Bene Krisztián ártatlanságáról egyáltalán nem győzött meg a sikertelen alibi igazolási kísérlet. Bár nem tartom kizártnak, hogy a jogászok és a munkáltató nyomást gyakorolhattak a tanúkra, hogy ne igazolják Bene Krisztián alibijét.

5. Gál András csak azért jutott sérelmi díjhoz jogtalan követelése alapján, mert a perben kötelező volt a jogi képviselet, s mivel ügyem képviseletét senki se vállalta a kollégával szemben, végül egy bírósági meghagyás jogerőre emelkedett anélkül, hogy lehetőségem lett volna érvelni illetve fellebbezni.

6. Mérő tévesen állítja, hogy előzetes letartóztatásomat a Csiha Gábor ügyész életveszélyes megfenyegetése miatt rendelték el. Ezt jobban kellene tudnia, mert előzetes letartóztatásomat Gál András rágalmainak és Mérőéknek köszönhetem. Visszaköveteltem a jogosulatlan sérelmi díjat. Az ügyvéd ezt alaptalanul vélelmezte zsarolásnak. Nem is 90 nappal hosszabbították meg indokolatlan előzetes letartóztatásomat, lelkiismeretlen bírók határozatai alapján többször meghosszabbított letartóztatásomból 162 nap után szabadultam.

7. Mérő Vera hitelt adva a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája Forenzikus Pszichiátriai Munkacsoportja az ügyészség által félrevezetett Baran Brigitta főorvos vezetésével felállított megalapozatlan diagnózisának – amely a megalapozatlan ítélet indokolásában ismertetett tényállásban olvasható – elmebetegnek állít be. Mentálisan teljesen egészséges vagyok. Az ügyészségnek nem tetsző nézeteimet kóros tudattartalomnak vélelmezve állapították meg a paranoid személyiségzavart. A tudathasadásos személyiségzavarnak még hamis alapja sincs. Talán annak indokolása érdekében született, hogy következetesen tagadom Csiha Gábor vádjait, melyek azonban minden alapot nélkülöznek. Az igaz, hogy az ügyész makacs ostobaságától ingerülten emailban igen durván „megfenyegettem” az ügyészt, miszerint fenéken billentem, ha nem válaszol, de végszükségben éltem meglehetős durva verbális kifejezéssel, igazságszolgáltatásunk törvényességének helyreállítása érdekében, mivel a jogászok nem akarják helyreállítani.

8. Nem kutattam ki Renner Erika lakcímét. Fel akartam hívni telefonon. A tudakozóban megtaláltam a lakcímét is. Mivel rettegése közismert, felhívtam figyelmét rá, hogy nem tette meg a legkézenfekvőbb óvintézkedéseket sem, lakcímét bárki könnyen megtudhatta. Gyermekeit nem akartam zaklatni, bár pszichológiailag fel kell készíteni őket arra, hogy édesanyjuk ostobasága le fog lepleződni. Renner Erika félrevezette a hatóságokat, de nem gazemberégből, csak ostobaságból. A család mobil telefonjai kissé összekeveredtek.

9. Ami a fenyegetést illeti, hogy Mérő Verának fájni fog – írhattam ilyesmit. Máriáról és Renner Erikáról rögtön a fájdalom jut eszünkbe. Sajnálom Renner Erikát, aki egy aljas őrült áldozata. Nem kizárt, hogy Bene Krisztián tette, de a tárgyalásán semmi jelét nem mutatta őrületének. Persze diszszimulálhatott is. De bűnössége nem bizonyított. Fizikai fájdalmat semmiképp sem okoznék Mérő Verának. Rendkívül bosszant, hogy igazamat ostoba jogászok nem hajlandók elismerni. Arra utalhattam, hogy Mérő Verának fájni fog, amikor szembesülnie kell azzal, hogy Renner Erika méltatlan az ügye érdekében kifejtett erőfeszítéseire. Renner Erikáról írt könyvében a cáfolt valótlan állításokon és Bene Krisztián bűnösségében való vak hitből következő megalapozatlanságokon kívül nem sok hiba van, de a mű értékéből sokat levon Renner Erika igazságának felemás jellege.

Tisztelt Ügyészség!

Feljelentést teszek ismeretlen tettesek ellen a Kúria öttagú tanácsának, azaz hatóság félrevezetése miatt a lúgos orvos ügy Bfv.X.430/2020. számú felülvizsgálati eljárásában. Renner Erika és jogi képviselői, valamint a lúgos orvos ügyben manipulált felismerésre bemutatást lefolytató nyomozók ellen hamis tanúzás, illetve hatóság félrevezetése miatt. Azt nem tudom pontosan megmondani, eredetileg mikor és milyen hatóságot vezettek félre Renner Erikáék, de a Kúria Bhar.III.574/2017/18. számú hatályon kívül helyező határozatában a megismételt másodfokú eljárás számára adott útmutatás már tartalmazta a megismételt másodfokú eljárásban elfogadott érvénytelen érvelések félrevezetésen alapuló elemeit. A Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú ítéletben a bírók világosan leírták:

„Miután az adott ügyben az életveszélyt okozó testi sértés bűntette, a kifosztás bűntette és az ezzel alaki halmazatot alkotó okirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége kapcsán nem hozott a másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróságéval - a 615. § (2) bekezdésének megfelelő - ellentétes döntést, és így ezek kapcsán fellebbezésnek a másodfokú ítélet ellen a hatályos törvény szerint nincs helye, ezért az e cselekményekhez kapcsolódó tényállás megalapozottsága nem vizsgálható.

Így nem vizsgálható sem az, hogy a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok törvényesek, illetve hitelesek-e.

Azaz a vádlott és a védő a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok helytállóságát, a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét vitató érveit a Kúria nem vizsgálhatta, és nem is vizsgálta.” (Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú határozat, 11. oldal, 6-8. bekezdés)

A Legfőbb Ügyészség BF.719/2016. számú átiratában félrevezetően azt a hamis látszatot keltette, mintha a tényállás érdemi felülvizsgálatát mégis elvégezte volna a Kúria:

[Az ügyész az átiratban] „Kifejtette, hogy a Kúria a harmadfokú jogerős ítélet indokolásában utalt ugyan arra, hogy az ellentétes döntéssel nem érintett bűncselekményekkel - így a testi sértés bűntettével, a kifosztás bűntettével és az ezzel alaki halmazatban álló okirattal visszaélés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségével - összefüggésben nincs helye harmadfokú eljárásnak, azonban a nyilvános ülés időpontjában már hatályba lépett Be.-nek a harmadokú felülbírálat terjedelmére vonatkozó rendelkezéseinek korlátai között e bűncselekmények felülbírálata is ténylegesen megtörtént. Így a Kúria minden, a másodfokú ügydöntő határozattal érintett bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálta, hogy az első- és a másodfokú bíróság nem vétett-e feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ezen kívül a testi sértés bűntette, a kifosztás bűntette és az ezzel alaki halmazatban álló okirattal visszaélés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége kapcsán felülbírálta a Be. 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjaiban írtakat is (a terheltet e bűncselekmények alól nem kell-e felmenteni, illetve a jogi minősítések helytállók-e). A felülbírálat tényleges elvégzését igazolja, hogy a Kúria az ellentétes döntéssel nem érintett kifosztás bűntette tekintetében a jogi minősítést pontosította.” (Kúria Bfv.X.430/2020/9. számú végzés II. szakasz)

Az öttagú tanács bírái annak ellenére, hogy elolvashatták volna a Kúria határozatát, hitelt adva a Legfőbb Ügyészség átiratának iratellenesen állították:

„A hivatkozottak alapján egyértelmű, hogy a harmadfokú bíróság a tényállás megalapozottságát érintő vizsgálatát valójában teljes egészében elvégezte,” (Kúria Bfv.X.430/2020/9. számú végzés III. szakasz)

Renner erika jogi képviselői segítségével félrevezette a hatóságokat. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában Bene Krisztiánt bűnösségének érvénytelen bizonyítása alapján ítélték el, miszerint a sértett által támadójának tulajdonított ismereteknek csak három személy lehetett birtokában, s közülük szeme színe alapján csak Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt. Azonban, amiről hárman tudnak, azt bárki tudhatja, ha nem hadi titok. Így a támadónak tulajdonított ismeretek - bármily meglepőek - mégsem alkalmasak a lehetséges elkövetők körének korlátozására. Az érvelés nyilván Renner Erikáéktól ered.

A felismerésre bemutatás manipulált volt, mert a sajtó a gyanúsított arcképével illusztrált tudósításokat közölt a felismerésre bemutatást megelőzően a bűncselekményről, melyeket a tanú is láthatott, ha tagadta is, a rendőrségen pedig a tanú - állítólag véletlenül - találkozott az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal. A nyomozók jónak látták a manipulált felismerésre bemutatást sikeresnek feltüntetni a hatóságok előtt.

Ha a Legfőbb Ügyészség átiratában nem vezetik félre a Kúria öttagú tanácsát, nem sikerült volna ilyen szépen elsimítani ezt a disznóságot. Bene Krisztiánt fel kellett volna menteni.

Mellékelem az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmemet, melynek különösen függeléke függeléke releváns az ügyben

Tisztelettel:

Radnóti László

Renner Erika retteg és hazudozik. Szó sincs róla, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról, csak az a biztos, hogy fel kellett volna menteni. Erikát sajnálom, sose bántanék nőt. De, ha retteg, hát csak rettegjen, mert leleplezem. 

Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!

Ön hitvány ostoba fasiszta, ezért nem hajlandó megválni bűntársától, Ibolya Tibortól ismételt figyelmeztetésem ellenére sem. A fasiszta Ibolya Tibor a deduktív bizonyítás logikai elvét támadva aláásta igazságszolgáltatásunk törvényességét. Gál András, a vízilabdázóból lett botcsinálta ügyvéd, sorozatosan megalapozatlan ítéleteket ér el a vád képviseletében Ibolya Tibornak köszönhetően: a lúgos orvos és a darnózseli ügyben, s - meglehet - a bicskei pedofil ügyben is - az ítéletet legalábbis nem merték nyilvánosságra hozni, a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető botrányt kiváltó kényszerítési ügyben pedig nyilvánvalóan megalapozatlan ítélet született: A kiskorú sértett nem kényszerítés hatására, hanem azért vonta vissza vádjait, hogy a gyermekvédelmi gyám intézkedését felülbírálva a gyermekotthon visszafogadhassa.

VV Fanni elvileg ma is élhet. A lúgos orvos ügyben a sértett ostoba okoskodásait szajkózó hitvány Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész hamis vádja alapján engem is elítéltek terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt. Gál András hamis vádja alapján 162 napig voltam előzetes letartóztatásban. Takarodjon!

Ibolya Tiborra vonatkozó korábbi közérdekű bejelentésemet mellékelem.

Tisztelettel:

Radnóti László

Renner Erikát, a lúgos orvos ügy áldozatát - talán Zacher Gábor igazságügyi orvosszakértő szellemességének köszönhetően - rongybabává varázsolt asszonyként ismertük meg. E szellemesség arra vonatkozhatott, hogy a kombinált eutanázia alkalmazása következtében a sértett izomzata tónustalanná vált, kiszolgáltatva a támadó kénye-kedvének az asszonyt. Médiánkban az újságírók nem éppen kényes ízlésének köszönhetőleg annak idején széles körben elterjedt ez a szellemesség. A sértettre nézve ez egyáltalán nem volt hízelgő, de a sértett félretette érzékenységét a médiával való felhőtlen kapcsolat érdekében.

Mondandóm jelentősége messze túlmutat Renner Erika, a lúgos orvos ügy áldozatának leleplezésén. Ez a leleplezés azonban attól csattanós, hogy jogi képviselői - éppen a vádlott bűnösségének bizonyítása céljából - valóságos mítoszt költöttek Erika szavahihetőségéről.

Azonban többről van itt szó. A büntetőjogászoknak nem elég hatékony az In https://www.emag.hu/shop/finish#ultimateplusdubio pro reo elv értelmében megkövetelt kétséget kizáró bizonyosságot nyújtó zárt logikai láncot alkotó deduktív bizonyítás, ezért világszerte általános jelenség, hogy a bírók mindenféle bizonyításnak látszó érvelést elfogadnak szükség esetén a vádlott elítélése érdekében, illetve a vádlott hihető védekezését nem fogadják el. Utóbbira példa Pistorius esetében a szándékosság bizonyítása, ami azon múlott, hogy a bíró alaptalanul ellentmondást vélt felfedezni a vádlott védekezésében, miszerint betolakodót gyanítva adott le lövéseket a mellékhelyiség ajtaján keresztül. A megalapozatlan ítéletek jogerőre emelkedéséről és érvényben maradásáról a jogorvoslatnak a jogorvoslathoz való alapvető jogot súlyosan sértő korlátozásával gondoskodnak. Hazánkban erről büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben gondoskodnak a 615. szakaszában a másodfellebbezést korlátozva, 619. § (1) és 650. § (2) bekezdésében pedig a tényállás támadhatóságának korlátozásával, illetve kizárásával a másodfellebbezés elbírálása, illetve a felülvizsgálat során.

Azért vagyok kénytelen szerencsétlen Renner Erikát kipécézni, mert a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla elnökének, a kormánypárti és ellenzéki politikusok becsülete, pontosabban annak hiánya nem téma, evidencia. Próbálkoztam Renner Erika érzékeny lelkületű jogi képviselőjének, a sértegetésével. De a vízilabdázó Gál András ügyvéd a kutyát se érdekli.

Renner Erikát nem szívesen bántom, mert áldozat, és fogalma sincs róla, hogy félrevezette a hatóságokat. Ő csak következtetett, és a bíróság el is fogadta következtetéseit, miszerint az általa támadójának tulajdonított rá vonatkozó ismeretekkel csak hárman rendelkezhettek, s közülük kizárólag Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában Ujvári Ákos kollégiumvezető és tanácsa ennek a "bizonyításnak" és a manipulált felismerésre bemutatás alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. Hasztalan igyekeztem szalonképesen megértetni az illetékes jogászokkal, hogy az ítélet megalapozatlan, mert amit hárman tudnak, azt bárki megtudhatja, s így a támadónak tulajdonított ismeretek akkor sem alkalmasak a lehetséges elkövetők körének szűkítésére, ha a támadó csakugyan olyan kiváló ismerője lett volna Renner Erikának. Így végül az érvénytelen bizonyítás alapján a sértett javára megalapozatlan ítéletet hozó Ujvári bírót cikizve megkérdeztem, hogy "megbaszta-e Renner Erikát?", az ostoba megalapozatlan ítélet motívumát firtatva. Renner Erika, aki okoskodásával bűnössége bizonyítása nélkül juttatta börtönbe Bene Krisztiánt, aki teljesen ártatlan lehet, 10.000.000,- forint sérelmi díjra perel.

Renner Erikával szemben azonban nem követhettem el becsületsértést, mert nincs becsülete. Ez nem az ő hibája, hanem jogi képviselőié, nyilván Regász Mária és Gál András látták el "jó" tanácsokkal.

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás Köztársasági Elnök Úr!

A hétköznapi morált alá kell rendelni a szakmai etikának. Ez elsősorban azon alkalmazott tudományos területeken merül fel élesen, ahol valamilyen formában emberekkel érintkezik a szakértő. Ez tipikusan és legélesebben az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban merül fel, nyilván a vallásos jogászoknak és orvosoknak okozhat elsősorban nehézséget a valláserkölcs és a szakmai etika közti konfliktus feloldása. A konfliktus alapvetően a felvilágosult gondolkozás megkívánta szkepticizmus és a valláserkölcsi tételeknek a hitből fakadó dogmatikus alkalmazása között feszül, ami gyakran nem kívánatos érzékenységben és részrehajlásban nyilvánul meg. A fegyveres testületek esetében egészen speciálisan, de általában sokkal egyszerűbben merül fel ez a konfliktus.

A felvilágosodás korszakának győzelmes lezárulása nem jelentette a felvilágosodás végét. Azért se jelenthette, mert nem volt ez a győzelem soha sem tökéletes és teljes. A francia forradalom ugyan egy hatalmas győzelem katartikus érzetét keltette,, de ez az érzet rögvest csalókának bizonyult. A felvilágosodásnak a legtöbb eredménye mindazonáltal visszafordíthatatlannak bizonyult. Az enciklopédiák  azóta egyre sokasodnak, a tudományos kutatás jobbára szabad, az inkvizíciót, a jezsuitákat, a tudomány egyházi cenzúráját végérvényesen elsöpörte a haladás. 

Tisztelt Dr. Varga Zs. András és Dr. Ribai Csilla Elnök Asszony / Úr!

Világért se siettetném. Egy zsák diót meg is törhet. Nem érdekelnek az ostoba jogászok. Az ország értelmiségi elitjéhez apellálok. Nem mindenütt az igazságszolgáltatásunkban uralkodó tekintélyuralom érvényesül. Az idióta fasiszta dr. Ibolya Tibort - Hogy szerezhetett diplomát? - eltakarítom.

Tisztelettel:

Radnóti László

Magyar Péter a legújabb és legnyomorultabb. Bár ügyesnek is mondható, hogy a semmiből sikerült pártot alapítania, mert Varga Judit búcsúajándéka, a híres hangfelvétel semmit sem ér. Máig sem tudjuk, van-e egyéb mögötte, mint protekciós vizsgák. Ami nem valami díszes ügy, de mit akar belőle kihozni, ha korrupciót nem tud bizonyítani?

Karsai Dániel nemrég még az eutanáziáért harcolt. Pontosabban aki öngyilkos akar lenni, az meg tudja oldani. De az EU-ban nincs eutanáziához való jog. Neki az a kiskapu tetszett meg, hogy van egy-két ország, ahol bevezették az eutanáziát. Ő azonban lekéste, mert már nem cselekvőképes, és nem tudja hitelesen beleegyezését adni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága csak együttérzésből foglalkozott ügyével, hiszen nem létező jogot kér számon.

Renner Erikát bátor harcosnak állította be a média. Az igazság csak annyi, hogy nem ismerte fel támadóját, a felismerésre bemutatást a gyanúsítottat ábrázoló fényképeket a sajtó rendelkezésére bocsátva manipulálta, a vádlott bűnösségének bizonyítását a sértett vágy-vezérelt következtetései alapján bizonyították, miszerint támadója annyi mindent tudott róla, hogy eleve csak hárman jöhettek szóba, s közülük csak a vádlott követhette el a bűncselekményt.

A bicskei pedofil ügynek több hőse is van, de a sértettek egy része visszavonta, majd újból állította vádjait. Szavahihetőségük kétségessé vált. Az ítéletek nem hozzáférhetőek. Csak az bizonyos, hogy a Novák Katalin lemondását kikényszerítő kegyelmi botrányhoz vezető ügyben a kiskorú sértettet senki sem kényszerítette, vádjait azért vonta vissza, hogy az intézmény a gyermekvédelmi gyám intézkedését felülbírálva visszafogadhassa.

Az áldozatok a sérelme hamisítatlan, valódi, de valódi emberi kvalitással nem párosult, nettó nyomor. Ez vonatkozik lényegében Magyar Péterre is, csak ő nem éppen áldozat.

Tisztelt Dr. Karsai Dániel Ügyvéd Úr!

Meg akar Ön egyáltalán halni? Nem vagyok érdekelt az ügyben, és nem tudok segíteni. Ez tisztán emberbaráti kíváncsiság  részemről. Azt ügyvédként nyilván tudja, hogy Európában nincs eutanáziához való jog, csak egyes országaiban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága részvétből látszólag foglalkozott csak értelmezhetetlen kérelmével. A nulla poena sine lege elvvel analóg helyzetről van szó. A magyar jogban e téren nincs hiba. A magam részéről támogatom az eutanáziát, de nem tartom helyesnek, hogy orvos passzív eutanázia és törvényes abortusz kivételével emberéletet oltson ki. Aki indokoltan el akarja dobni az életét, annak minden segítséget meg kell adni, hogy ezt a legkulturáltabb körülmények között tehesse meg, elkerülve a felesleges szenvedést. Azonban az eutanázia a passzív eutanázia kivételével legyen öngyilkosság. Mindenki maga vállalja a felelősséget döntéséért. Azért fiktív levél ez, mert aligha tud válaszolni, de mások tudnak válaszolni nevében. Látszólag csúnyán viselkedem, de mentségem, hogy nem szeretem az értelmetlen politikai performanszokat. Az eutanáziát a szuicid hajlamú elmebetegek érdekében szigorúan korlátozni kell. Az Ön óhaja - ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről - persze tökéletesen indokolt lehet, bár véleményem szerint kissé elkésett.  

Tisztelettel:

Radnóti László