Tisztelt Bíró / Ügyész / Ügyvéd Asszony / Úr!

A magyar jogászok talán átlagosan nem is nagyon különböznek nyugati kollégáiktól, lehet, hogy sok magas beosztású jogász ostobasága mellett csak azért vált becstelenné is, mert szembesíteni próbáltam a hibákkal.

Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes szerint a vádlott elítéléséhez nem szükséges bűnösségét zárt logikai láncot alkotó deduktív bizonyítással bizonyítani, a vádlott elítélhető bűnösségére utaló különféle érvelések alapján - fejtette ki, akkor még fővárosi főügyészként a Magyar Jog 2015. évi 9. számában megjelent Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről című cikkében. Ám azzal elmulasztott foglalkozni, hogy az általa javasolt bizonyítási módszer- ha egyáltalán beszélhetünk módszerről - milyen feltételek mellett biztosítaná az in dubio pro reo elv által megkövetelt (közel) kétségtelen bizonyosságot. Az ügyészség számára fontos ügyekben - különösen olyan botrányos ügyekben, amelyekben a média és civil szervezetek nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra a vádlott elítélése érdekében az ügyészek elképesztő "csavaros logikájú", valójában logikai bukfenceket tartalmazó "bizonyításokat" adnak elő, s sok bíró elfogadja ezeket a bizonyításokat. Ibolya Tibor ostobaságára közérdekű bejelentések sorában hívtam fel kollégái, kiváltképp a legfőbb ügyész figyelmét. Mindhiába. Felelőtlen, becstelen kollégáit, speciálisan a legfőbb ügyészt nem izgatja a probléma, ragaszkodik az alkalmatlan, ostoba, becstelen Ibolya Tiborhoz, aki éppen ezen tulajdonságainak köszönhetően rendkívüli hatékonyságot képes megvalósítani a megbízhatóság rovására. Nem lenne katasztrófa egy-egy megalapozatlan ítélet, ha érvényesülne a hatékony jogorvoslathoz való jog. Azonban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alaptörvény-ellenesen korlátozza a  jogorvoslatot (Be. 615. §, 619. § (1), 650. § (2), stb.).

Renner Erika nem ismerte fel maszkos támadóját. Semmi baj, nem feladata a sértettnek a támadót azonosítani, bár egyszerűsítette volna a helyzetet. A lúgos orvos ügyben az ostoba Renner Erika - talán jóhiszeműen - jogi képviselői segítségével félrevezette a hatóságokat. Végighallgatva a lúgos orvos ügy megismételt másodfokú tárgyalását megállapítottam, hogy az ítélet megalapozatlan, Bene Krisztián bűnössége nem bizonyított. A sértett állításaira alapozott érvelés, miszerint csak hárman tudhatták mindazt, amit a sértett szerint támadójának tudnia kellett róla, s közülük a támadó kék szeme alapján kizárólag Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt, azért nem alkalmas a vádlott bűnösségének bizonyítására, mert, amiről már három személy tud, azt tőlük bárki más is megtudhatja. Ezeket az információkat nem sokan ismerhették. Lehet, hogy a támadó is csak a helyszínen jött rá némelyikre. Például a kutyasétáltatásról sem kellett tudnia, bár biztos örömmel konstatálta, hogy áldozata végre előjött, kutyát sétáltatni. De a kutyasétáltatásra vonatkozó ismeret nélkül is feltételezhette, hogy áldozata reggel valamikor elindul otthonról. De Renner Erikának elhitték az ügyészek és bírók, hogy támadója a kutyasétáltatás időpontjáról is tudott. Jogi képviselői nagy súlyt fektettek a sértett szavahihetőségének hangsúlyozására. Talán volt is bizonyos szándék a sértettben az igazmondásra, bár határozottan képmutatónak tűnik, amikor azt mondja, hogy neki mindegy, mikor szabadul Bene Krisztián. Nyilván azt szeretné, hogy ez soha se történjék meg, és mindent meg is tesz késleltetése érdekében. Azt is elintézte, hogy jó magaviselete ellenére se szabadulhasson Bene Krisztián. Igaz, hogy bűnössége esetén ez talán indokolt is lenne. Azonban bűnössége kétséges, azaz eleve fel kellett volna menteni.

A felismerésre bemutatás alapján is bizonyított lenne a vádlott bűnössége. Azonban a manipulált felismerésre bemutatás nem fogadható el annak bizonyítékaként, hogy a felismerő tanúnak azért sikerült a gyanúsítottat kiválasztania, mert őt látta a bűncselekmény napján. Kiválaszthatta azért is mert mégis látott egy fényképet róla, amely a felismerésre bemutatást megelőzően a bűncselekményről szóló tudósítás illusztrációjaként jelent meg, vagy a rendőrségen bemutatásra várakozó gyanúsítottal történt - úgymond véletlen - találkozása is szerepet játszhatott a "sikeres" kiválasztásban.

Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumának vezetője a lúgos orvos ügyben minden zöldséget bevett a sértett kedvéért, illetve a sértett következtetéseire alapozott bizonyítást előadó Csiha Gábor alezredes katonai ügyésznek. Ujvári Ákos nem csak a lúgos orvos ügyben tett látványos tanúbizonyságot alkalmatlanságáról, VV Fanni elvileg ma is élhet. Maradványok hiányában ugyanis kizárt, hogy halála bizonyítható lenne, mégis emberölésért ítélték el a vádlottat. Megjegyzendő, hogy a darnózseli ügyben sem bizonyított az idegenkezűség, de ez már nem Ujvári hibája. Így megy ez kis hazánk bíróságain, speciel a Győri Ítélőtáblán is. Ujvári Ákos alkalmatlanságára több közérdekű bejelentésben hívtam fel Ribai Csilla elnök figyelmét, aki különböző válaszaiban önmagával is ellentmondásba keveredve időnként még azt is tagadta, hogy egyáltalán eljárhatna alkalmatlan bírójával szemben. Nyilvánvaló, hogy a lúgos orvos ügy Ribai szívügye volt. A tárgyalás időpontjának megválasztásával is a sértettnek kedveztek szimbólikusan, és a civil szervezetek akadálytalanul agitálhattak a bíróság előtt. Később Mérő Vera sárgarózsás tüntetést szervezett, hogy az Alkotmánybíróság se szolgáltasson igazságot Bene Krisztiánnak. Nehéz lenne megmondani, hogy azok az alkotmánybírók álltak-e kevésbé hivatásuk magaslatán, akik az elnök szavazatával többségbe kerülve a hiábavaló felülvizsgálatot elrendelő határozatra szavaztak, vagy akik egyszerűen el akarták utasítani Bene Krisztián megalapozott alkotmányjogi panaszát. A Be. 650. § (2) bekezdése értelmében ugyanis felülvizsgálati indítványban nem volt támadható a jogerős ügydöntő határozat által megállapított megalapozatlan tényállás, miszerint a terhelt lúggal leöntve sértett nemi szervét súlyos sérüléseket okozott, pedig az alkotmányjogi panaszból világosan kiderült, hogy az indítványozó ártatlannak vallja magát, tehát az eljárásjogi okból támadhatatlanná vált tényállást kívánná támadni. Az Alkotmánybíróságnak az indítványnak megfelelően a támadott határozatokat meg kellett volna semmisítenie. Varga Zs. András, a Kúria elnöke Bene Krisztián alkotmányjogi panaszának előadó alkotmánybírájaként igen gyenge színvonalú munkát végzett, amivel hiába próbálom közérdekű bejelentéseimben szembesíteni. HelyetteCsák Zsolt kollégiumvezető utasítja vissza közérdekű bejelentéseimet, akinek a lúgos orvos ügy harmadfokú eljárásában való részvétele alapján hiába kértem kizárását közérdekű bejelentéseim elbírálására vonatkozólag.

A Kúria öttagú tanácsa tehát nem tehetett egyebet, helyben kellett hagynia a megalapozatlan határozatokat érdemi felülvizsgálat nélkül. Azonban az öttagú tanács nem érte be ennyivel. Azt is állította végzésében, hogy a Kúria, mint harmadfokú bíróság már teljes körben vizsgálta a tényállás megalapozottságát. Csakhogy ez nem igaz, mert a tényállás már a Kúria jogerős ítéletet eredményező harmadfokú eljárásában is támadhatatlannak minősült. A Kúria öttagú tanácsát ugyan etekintetben félrevezette a legfelsőbb ügyészség, de ha az öttagú tanács bírái elolvasták volna az ítéletet, aminek a felülvizsgálata lett volna a dolguk, abból világosan kiderült volna számukra is, hogy a Kúria harmadfokú bíróságként sem vizsgálhatta, s ezért nem is vizsgálta a tényállás megalapozottságát.

Amikor Csiha Gábor alezredes katonai ügyészt próbáltam szembesíteni tévedésével az ügyész makacssága feletti felháborodásomban végül igen durva hangvételű leveleket írtam neki. A sértett ügyész megrágalmazott, hogy telefonbeszélgetésünk során életveszélyesen megfenyegettem, miszerint "Készüljön fel, mert kinyírom!". Ez persze hazugság. Hasonlót se mondtam. Beszélgetésünket sajnos nem rögzítették, így nem tudtam bizonyítani ártatlanságomat. Hitvány kollaboráns igazságügyi elmeorvosszakértők közreműködésével ártatlanul meghurcoltak. A Fővárosi Ítélőtábla másik hülye bírója, Magócsi István jogerősen elítélt. Ribai Csilla elnök ebben sem lát semmi kivetnivalót.

Végül közlöm a hivatalukra méltatlan jogászok rövid listáját: A legfőbb ügyész és büntetőjogi helyettese, a Kúria elnöke és büntetőkollégiumának vezetője, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és büntetőkollégiumának vezetője, valamint Kónya István a Kúria büntetőkollégiumának nyugalmazott vezetője, a lúgos orvos ügyet felülvizsgáló öttagú tanács elnöke és Csiha Gábor alezredes katonai ügyész.

A lúgos orvos ügyben hozott fontosabb határozatok:

Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság 31.B.1146/2015/31. számú ítélete

Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 16.Bf.212/2017/71. számú ítélete

Kúria, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.690/2018/12. számú ítélete

A Kúria Bfv.X.430/2020/9. számú végzése

Tisztelettel:

Radnóti László

Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes szerint a vádlott elítéléséhez nem szükséges bűnösségét zárt logikai láncot alkotó deduktív bizonyítással bizonyítani, a vádlott elítélhető bűnösségére utaló különféle érvelések alapján - fejtette ki, akkor még fővárosi főügyészként a Magyar Jog 2015. évi 9. számában megjelent Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről című cikkében. Ám azzal elmulasztott foglalkozni, hogy az általa javasolt bizonyítási módszer- ha egyáltalán beszélhetünk módszerről - milyen feltételek mellett biztosítaná az in dubio pro reo elv által megkövetelt (közel) kétségtelen bizonyosságot. Az ügyészség számára fontos ügyekben - különösen olyan botrányos ügyekben, amelyekben a média és civil szervezetek nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra a vádlott elítélése érdekében az ügyészek elképesztő "csavaros logikájú", valójában logikai bukfenceket tartalmazó "bizonyításokat" adnak elő, s sok bíró elfogadja ezeket a bizonyításokat. Ibolya Tibor ostobaságára közérdekű bejelentések sorában hívtam fel kollégái, kiváltképp a legfőbb ügyész figyelmét. Mindhiába. Felelőtlen, becstelen kollégáit, speciálisan a legfőbb ügyészt nem izgatja a probléma, ragaszkodik az alkalmatlan, ostoba, becstelen Ibolya Tiborhoz, aki éppen ezen tulajdonságainak köszönhetően rendkívüli hatékonyságot képes megvalósítani a megbízhatóság rovására. Nem lenne katasztrófa egy-egy megalapozatlan ítélet, ha érvényesülne a hatékony jogorvoslathoz való jog. Azonban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alaptörvény-ellenesen korlátozza a  jogorvoslatot (Be. 615. §, 619. § (1), 650. § (2), stb.).

Zacher Gábor szakértői véleményét többek közt a sértett volt férje és élettársa bűnösségének kizárására használták a lúgos orvos ügyben, mivel a támadó által alkalmazott kombinált anesztézia alkalmazását orvosi végzettség nélkül elképzelhetetlennek tartják. Vajon Zacher tisztában volt-e azzal, hogy erre vonatkozó véleményét a vádlott bűnösségének bizonyítására használják? Ha a sértett élettársa lett volna a vádlott, és azzal próbál védekezni, hogy nem tud kombinált anesztéziát alkalmazni, pillanatnyi gondot sem okozott volna a vád képviselőjéne Zacher Gábor szakértői véleménye: Próba, szerencse. A vádlott könnyen utána nézhetett szakkönyvekben, vagy interneten a kombinált anesztéziának, és a kockázatokkal megbékélve minden bizonnyal alkalmazni is tudta az eljárást. Tehát a bűncselekményt a kombinált anesztézia használatát figyelembe véve még bárki elkövethette, bár valószínűbb, hogy orvos követte el.

Renner Erika nem akarta igazságügyi orvosszakértőknek megmutatni sebeit, ezért fényképsorozat alapján vizsgálták sérüléseit. Alapvető elv, hogy amit közvetlenül is meg lehet vizsgálni, azt közvetlenül is meg kell vizsgálni. Ettől függetlenül az is kérdéses, hogy a fényképsorozat legalább hiteles volt-e jogi értelemben.

Az igazságügyi elmeorvos-szakértők az utóbbi évtizedekben keveset gondolkodhattak tevékenységük alapvető elvein. Világszerte elfogadott eljárás lehet, hogy bizonyos büntetőügyekben a bírósági tárgyalást megelőzően igazságügyi elmeorvos-szakértőt rendelnek ki a büntethetőség megállapítása céljából. Ez a gyakorlat általában két okból is helytelen. A terhelt (büntetőjogi értelemben) elmeállapotának megítélése szempontjából releváns lehet az elkövetett bűncselekmény - esetemben például abszolút releváns volt, hogy életveszélyesen megfenyegettem-e Csiha Gábor alezredes katonai ügyészt, az ügyész rágalmainak megfelelően -, a terhelt bűnössége azonban csak az ügydöntő ítélet jogerőre emelkedésével lesz eldöntött tény. A megbízható diagnózis érdekében ezért indokolt megvárni az ügydöntő ítéletet. A szakértői vélemény korábbi elkészültéhez valójában nem fűződik törvényes érdek. A terhelt bűnössége esetén a büntethetőség kérdésében egyszerű büntetésvégrehajtási bírói eljárással figyelembe vehető az ügydöntő ítéleten alapuló igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény. Ha az igazságszolgáltatási hatóságok véleménye szerint mégis nélkülözhetetlen lenne a bírósági eljáráshoz az előzetes elmeorvos-szakértői vélemény, valójában éppen ellenkező a helyzet. Nem kívánatos, hogy a bíróság döntését az elmeorvos-szakértői vélemény befolyásolhassa. A bűnösség kérdése valójában szinte teljesen független a terhelt esetleges elmebetegségétől. A bíró a terhelt elmebetegségének ismeretében hajlamos lehet akkor is bűnösnek vélelmezni a terheltet, ha bűnössége nem bizonyított az in dubio pro reo elv standardja szerint (lényegében) kétséget  kizáróan. Léteznek az elmebetegséget kriminalizáló plauzibilis érvelések, amelyek azonban semmiképp sem felelnek meg a bűnösség bizonyításával szemben támasztott szigorú követelménynek. A Háború és béke második epilógusának 9. pontjában Tolsztoj ilyen érvelést fogalmaz meg:

„Ha pedig maga az az ember, akinek tettét szemléljük, az értelmi fejlettség legalsó fokán áll, mint például a gyermek, az őrült vagy a bolond – akkor cselekvésének okát és jellemének, eszének egyszerűségét ismerve, már olyan nagy hányadát látjuk a szükségszerűségnek, oly kicsiny hányadát a szabadságnak, hogy mihelyt ismerjük az okot, amelynek elő kell idéznie a cselekvést, már meg is jósolhatjuk a cselekvés bekövetkezését.

Csakis ezen a három alapon épül fel a bűnösök beszámíthatatlanságának és az enyhítő körülményeknek valamennyi törvényhozásban meglevő fogalma. A beszámíthatóságot nagyobbnak vagy kisebbnek képzeljük el aszerint, hogy jobban vagy kevésbé ismerjük azokat a körülményeket, amelyek között a tettes volt; hosszabb vagy rövidebb idő telt-e el a tett elkövetése és a róla való ítélkezés között; többé vagy kevésbé értjük-e a tett okát.”

Ha a terhelt elmebetegségének ismeretébenben a bíró hasonlóképpen gondolkodna, az helytelen lenne. Betegsége hajlamossá teheti a terheltet bizonyos bűncselekmények elkövetésére, de az elkövetés bizonyítására nem alkalmas az elmebetegség ténye. A kleptomániás például hajlamos lehet a lopásra, de a lopás tényét a kleptomániás esetében ugyanolyan standard szerint kell bizonyítani, mint normális elkövetők esetében. Hajlamából semmi körülmények között sem következik, hogy adott esetben is aszerint járt el. Az olyan bizonyítás, amely az elmebeteg terhelt hajlama alapján következtet bűnösségére, érvénytelen karakterbizonyítás, a terhelt tisztességes bírósági eljáráshoz való alapvető jogát sérti.

A kirendelt igazságügyi szakértő azonban mindezt nem gondolja végig, hanem egíüttműködik az igazságügyi hatóságokkal, abban a hiszemben, hogy az igazságügyi hatóságtól kapott megbízás biztos törvényes módon teljesíthető. A terbhet elmeállapotára vonatkozó szakértői vélemény mindenesetre belekerül a bíróság határozata által megállapított tényállásba, a sajtó pedig gyakran még a büntetőeljárás befejezése előtt megszellőzteti a szakértői véleményt, befolyásolva a bütetőüggyel kapcsolatban a közvéleményt, s közvetve a bíróságot.

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás Köztársasági Elnök Úr!

Sine ira et studio, igazságszolgáltatásunk vezetői alkalmatlanságukról tettek tanúságot. Ibolya Tibor büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes tudatlan semmirekellő, aki a zárt logikai láncot alkotó deduktív bizonyítás elvét támadva aláásta igazságszolgáltatásunk törvényességét. Az ostoba Csiha Gábor alezredes katonai ügyész a lúgos orvos ügy megismételt másodfokú eljárásában a sértett és jogi képviselői által kifundált ostobaságot adott elő a vádlott bűnösségének bizonyításaként, miszerint csak hárman tudhatták mindazt, amit támadójának a sértettről tudnia kellett, s közülük csak Bene követhette el a bűncselekményt. A sértett Csiha Gábor később megrágalmazott. A Fővárosi Törvényszék, majd Ítélőtábla elítélt. Ezek nem bíróságok. Ujvári Ákos kollégiumvezető a lúgos orvos ügy mellett VV Fanni ügyében is megalapozatlan ítéletet hozott. A hölgy elvileg ma is élhet, mert halála nem bizonyított, mégis emberölésért ítélte el a vádlottat. A Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi botrányt kiváltó kényszerítési ügyben ugyancsak megalapozatlan ítéletet hoztak, mert a kiskorú sértett önszántából vonta vissza vádjait, hogy a gyermekotthon a gyermekvédelmi gyám döntését felülbírálva visszafogadhassa. Az ostoba semmirekellő jogászokat lebuktatom.

A hatalmi ágak szétválasztása folytán Ön nem avatkozhat bele ezekbe az ügyekbe, azonban jogászként megállapíthatja, hogy hazánkban nem érvényesül a hatékony jogorvoslathoz való jog, mert a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alaptörvény-ellenesen korlátozza azt. A hatékony jogorvoslathoz való jogot biztosítani kell. Az Alkotmánybíróságnak az a gyakorlata, hogy nem akarván bizonyítékértékeléssel foglalkozni, nem védi hatékonyan a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot szintén alaptörvény-ellenes. Kiemelem az Alkotmánybíróság főtitkárának felelősségét. Súrgősen cselekedjen, ha indokoltnak tartja! Mert ha bízhatok reményeimben, igazságszolgáltatásunk képmutató rendszere rövidesen összeomlik.

Tisztelettel:

Radnóti László

Tisztelt Ügyészség!

Feljelentést teszek ismeretlen tettesek ellen a Kúria öttagú tanácsának, azaz hatóság félrevezetése miatt a lúgos orvos ügy Bfv.X.430/2020. számú felülvizsgálati eljárásában. Renner Erika és jogi képviselői, valamint a lúgos orvos ügyben manipulált felismerésre bemutatást lefolytató nyomozók ellen hamis tanúzás, illetve hatóság félrevezetése miatt. Azt nem tudom pontosan megmondani, eredetileg mikor és milyen hatóságot vezettek félre Renner Erikáék, de a Kúria Bhar.III.574/2017/18. számú hatályon kívül helyező határozatában a megismételt másodfokú eljárás számára adott útmutatás már tartalmazta a megismételt másodfokú eljárásban elfogadott érvénytelen érvelések félrevezetésen alapuló elemeit. A Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú ítéletben a bírók világosan leírták:

„Miután az adott ügyben az életveszélyt okozó testi sértés bűntette, a kifosztás bűntette és az ezzel alaki halmazatot alkotó okirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége kapcsán nem hozott a másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróságéval - a 615. § (2) bekezdésének megfelelő - ellentétes döntést, és így ezek kapcsán fellebbezésnek a másodfokú ítélet ellen a hatályos törvény szerint nincs helye, ezért az e cselekményekhez kapcsolódó tényállás megalapozottsága nem vizsgálható.

Így nem vizsgálható sem az, hogy a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok törvényesek, illetve hitelesek-e.

Azaz a vádlott és a védő a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok helytállóságát, a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét vitató érveit a Kúria nem vizsgálhatta, és nem is vizsgálta.” (Kúria Bhar.I.690/2018/12. számú határozat, 11. oldal, 6-8. bekezdés)

A Legfőbb Ügyészség BF.719/2016. számú átiratában félrevezetően azt a hamis látszatot keltette, mintha a tényállás érdemi felülvizsgálatát mégis elvégezte volna a Kúria:

[Az ügyész az átiratban] „Kifejtette, hogy a Kúria a harmadfokú jogerős ítélet indokolásában utalt ugyan arra, hogy az ellentétes döntéssel nem érintett bűncselekményekkel - így a testi sértés bűntettével, a kifosztás bűntettével és az ezzel alaki halmazatban álló okirattal visszaélés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségével - összefüggésben nincs helye harmadfokú eljárásnak, azonban a nyilvános ülés időpontjában már hatályba lépett Be.-nek a harmadokú felülbírálat terjedelmére vonatkozó rendelkezéseinek korlátai között e bűncselekmények felülbírálata is ténylegesen megtörtént. Így a Kúria minden, a másodfokú ügydöntő határozattal érintett bűncselekménnyel összefüggésben vizsgálta, hogy az első- és a másodfokú bíróság nem vétett-e feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ezen kívül a testi sértés bűntette, a kifosztás bűntette és az ezzel alaki halmazatban álló okirattal visszaélés, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége kapcsán felülbírálta a Be. 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjaiban írtakat is (a terheltet e bűncselekmények alól nem kell-e felmenteni, illetve a jogi minősítések helytállók-e). A felülbírálat tényleges elvégzését igazolja, hogy a Kúria az ellentétes döntéssel nem érintett kifosztás bűntette tekintetében a jogi minősítést pontosította.” (Kúria Bfv.X.430/2020/9. számú végzés II. szakasz)

Az öttagú tanács bírái annak ellenére, hogy elolvashatták volna a Kúria határozatát, hitelt adva a Legfőbb Ügyészség átiratának iratellenesen állították:

„A hivatkozottak alapján egyértelmű, hogy a harmadfokú bíróság a tényállás megalapozottságát érintő vizsgálatát valójában teljes egészében elvégezte,” (Kúria Bfv.X.430/2020/9. számú végzés III. szakasz)

Renner erika jogi képviselői segítségével félrevezette a hatóságokat. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában Bene Krisztiánt bűnösségének érvénytelen bizonyítása alapján ítélték el, miszerint a sértett által támadójának tulajdonított ismereteknek csak három személy lehetett birtokában, s közülük szeme színe alapján csak Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt. Azonban, amiről hárman tudnak, azt bárki tudhatja, ha nem hadi titok. Így a támadónak tulajdonított ismeretek - bármily meglepőek - mégsem alkalmasak a lehetséges elkövetők körének korlátozására. Az érvelés nyilván Renner Erikáéktól ered.

A felismerésre bemutatás manipulált volt, mert a sajtó a gyanúsított arcképével illusztrált tudósításokat közölt a felismerésre bemutatást megelőzően a bűncselekményről, melyeket a tanú is láthatott, ha tagadta is, a rendőrségen pedig a tanú - állítólag véletlenül - találkozott az ügyvédje társaságában bemutatásra várakozó gyanúsítottal. A nyomozók jónak látták a manipulált felismerésre bemutatást sikeresnek feltüntetni a hatóságok előtt.

Ha a Legfőbb Ügyészség átiratában nem vezetik félre a Kúria öttagú tanácsát, nem sikerült volna ilyen szépen elsimítani ezt a disznóságot. Bene Krisztiánt fel kellett volna menteni.

Mellékelem az Emberi Jogok Európai Bíróságához intézett kérelmemet, melynek különösen függeléke függeléke releváns az ügyben

Tisztelettel:

Radnóti László

Renner Erika retteg és hazudozik. Szó sincs róla, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról, csak az a biztos, hogy fel kellett volna menteni. Erikát sajnálom, sose bántanék nőt. De, ha retteg, hát csak rettegjen, mert leleplezem. 

Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!

Ön hitvány ostoba fasiszta, ezért nem hajlandó megválni bűntársától, Ibolya Tibortól ismételt figyelmeztetésem ellenére sem. A fasiszta Ibolya Tibor a deduktív bizonyítás logikai elvét támadva aláásta igazságszolgáltatásunk törvényességét. Gál András, a vízilabdázóból lett botcsinálta ügyvéd, sorozatosan megalapozatlan ítéleteket ér el a vád képviseletében Ibolya Tibornak köszönhetően: a lúgos orvos és a darnózseli ügyben, s - meglehet - a bicskei pedofil ügyben is - az ítéletet legalábbis nem merték nyilvánosságra hozni, a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető botrányt kiváltó kényszerítési ügyben pedig nyilvánvalóan megalapozatlan ítélet született: A kiskorú sértett nem kényszerítés hatására, hanem azért vonta vissza vádjait, hogy a gyermekvédelmi gyám intézkedését felülbírálva a gyermekotthon visszafogadhassa.

VV Fanni elvileg ma is élhet. A lúgos orvos ügyben a sértett ostoba okoskodásait szajkózó hitvány Csiha Gábor Sándor alezredes katonai ügyész hamis vádja alapján engem is elítéltek terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés miatt. Gál András hamis vádja alapján 162 napig voltam előzetes letartóztatásban. Takarodjon!

Ibolya Tiborra vonatkozó korábbi közérdekű bejelentésemet mellékelem.

Tisztelettel:

Radnóti László

Renner Erikát, a lúgos orvos ügy áldozatát - talán Zacher Gábor igazságügyi orvosszakértő szellemességének köszönhetően - rongybabává varázsolt asszonyként ismertük meg. E szellemesség arra vonatkozhatott, hogy a kombinált eutanázia alkalmazása következtében a sértett izomzata tónustalanná vált, kiszolgáltatva a támadó kénye-kedvének az asszonyt. Médiánkban az újságírók nem éppen kényes ízlésének köszönhetőleg annak idején széles körben elterjedt ez a szellemesség. A sértettre nézve ez egyáltalán nem volt hízelgő, de a sértett félretette érzékenységét a médiával való felhőtlen kapcsolat érdekében.

Mondandóm jelentősége messze túlmutat Renner Erika, a lúgos orvos ügy áldozatának leleplezésén. Ez a leleplezés azonban attól csattanós, hogy jogi képviselői - éppen a vádlott bűnösségének bizonyítása céljából - valóságos mítoszt költöttek Erika szavahihetőségéről.

Azonban többről van itt szó. A büntetőjogászoknak nem elég hatékony az In https://www.emag.hu/shop/finish#ultimateplusdubio pro reo elv értelmében megkövetelt kétséget kizáró bizonyosságot nyújtó zárt logikai láncot alkotó deduktív bizonyítás, ezért világszerte általános jelenség, hogy a bírók mindenféle bizonyításnak látszó érvelést elfogadnak szükség esetén a vádlott elítélése érdekében, illetve a vádlott hihető védekezését nem fogadják el. Utóbbira példa Pistorius esetében a szándékosság bizonyítása, ami azon múlott, hogy a bíró alaptalanul ellentmondást vélt felfedezni a vádlott védekezésében, miszerint betolakodót gyanítva adott le lövéseket a mellékhelyiség ajtaján keresztül. A megalapozatlan ítéletek jogerőre emelkedéséről és érvényben maradásáról a jogorvoslatnak a jogorvoslathoz való alapvető jogot súlyosan sértő korlátozásával gondoskodnak. Hazánkban erről büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben gondoskodnak a 615. szakaszában a másodfellebbezést korlátozva, 619. § (1) és 650. § (2) bekezdésében pedig a tényállás támadhatóságának korlátozásával, illetve kizárásával a másodfellebbezés elbírálása, illetve a felülvizsgálat során.

Azért vagyok kénytelen szerencsétlen Renner Erikát kipécézni, mert a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla elnökének, a kormánypárti és ellenzéki politikusok becsülete, pontosabban annak hiánya nem téma, evidencia. Próbálkoztam Renner Erika érzékeny lelkületű jogi képviselőjének, a sértegetésével. De a vízilabdázó Gál András ügyvéd a kutyát se érdekli.

Renner Erikát nem szívesen bántom, mert áldozat, és fogalma sincs róla, hogy félrevezette a hatóságokat. Ő csak következtetett, és a bíróság el is fogadta következtetéseit, miszerint az általa támadójának tulajdonított rá vonatkozó ismeretekkel csak hárman rendelkezhettek, s közülük kizárólag Bene Krisztián követhette el a bűncselekményt. A Fővárosi Ítélőtábla megismételt másodfokú eljárásában Ujvári Ákos kollégiumvezető és tanácsa ennek a "bizonyításnak" és a manipulált felismerésre bemutatás alapján állapította meg a vádlott bűnösségét. Hasztalan igyekeztem szalonképesen megértetni az illetékes jogászokkal, hogy az ítélet megalapozatlan, mert amit hárman tudnak, azt bárki megtudhatja, s így a támadónak tulajdonított ismeretek akkor sem alkalmasak a lehetséges elkövetők körének szűkítésére, ha a támadó csakugyan olyan kiváló ismerője lett volna Renner Erikának. Így végül az érvénytelen bizonyítás alapján a sértett javára megalapozatlan ítéletet hozó Ujvári bírót cikizve megkérdeztem, hogy "megbaszta-e Renner Erikát?", az ostoba megalapozatlan ítélet motívumát firtatva. Renner Erika, aki okoskodásával bűnössége bizonyítása nélkül juttatta börtönbe Bene Krisztiánt, aki teljesen ártatlan lehet, 10.000.000,- forint sérelmi díjra perel.

Renner Erikával szemben azonban nem követhettem el becsületsértést, mert nincs becsülete. Ez nem az ő hibája, hanem jogi képviselőié, nyilván Regász Mária és Gál András látták el "jó" tanácsokkal.

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás Köztársasági Elnök Úr!

A hétköznapi morált alá kell rendelni a szakmai etikának. Ez elsősorban azon alkalmazott tudományos területeken merül fel élesen, ahol valamilyen formában emberekkel érintkezik a szakértő. Ez tipikusan és legélesebben az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban merül fel, nyilván a vallásos jogászoknak és orvosoknak okozhat elsősorban nehézséget a valláserkölcs és a szakmai etika közti konfliktus feloldása. A konfliktus alapvetően a felvilágosult gondolkozás megkívánta szkepticizmus és a valláserkölcsi tételeknek a hitből fakadó dogmatikus alkalmazása között feszül, ami gyakran nem kívánatos érzékenységben és részrehajlásban nyilvánul meg. A fegyveres testületek esetében egészen speciálisan, de általában sokkal egyszerűbben merül fel ez a konfliktus.

A felvilágosodás korszakának győzelmes lezárulása nem jelentette a felvilágosodás végét. Azért se jelenthette, mert nem volt ez a győzelem soha sem tökéletes és teljes. A francia forradalom ugyan egy hatalmas győzelem katartikus érzetét keltette,, de ez az érzet rögvest csalókának bizonyult. A felvilágosodásnak a legtöbb eredménye mindazonáltal visszafordíthatatlannak bizonyult. Az enciklopédiák  azóta egyre sokasodnak, a tudományos kutatás jobbára szabad, az inkvizíciót, a jezsuitákat, a tudomány egyházi cenzúráját végérvényesen elsöpörte a haladás. 

Tisztelt Dr. Varga Zs. András és Dr. Ribai Csilla Elnök Asszony / Úr!

Világért se siettetném. Egy zsák diót meg is törhet. Nem érdekelnek az ostoba jogászok. Az ország értelmiségi elitjéhez apellálok. Nem mindenütt az igazságszolgáltatásunkban uralkodó tekintélyuralom érvényesül. Az idióta fasiszta dr. Ibolya Tibort - Hogy szerezhetett diplomát? - eltakarítom.

Tisztelettel:

Radnóti László